Bereczki Zoltán : Éjkirálynő
Ő mint egy villámEgy tiszta éjszakánJött el hozzámÉs vitt magávalAz éjbe hogy aztánÚgy szeressenAhogy senki mégTűzbe borult az égDe jött a hajnalOlyan furcsánakLáttam a fénytTudtam mennie kellNem beszéltCsak búcsút intett némánÉn meg néztemAhogy eltűnt az éjbenAkkor is ha mindenem rámegyNem tudok nélküle élniŐ a végzetemAz őrület itt van mégis kellCsak Ő kell csak Ő kell nekemAkkor is ha mindenem rámegyNem tudok nélküle élniŐ a végzetemAz őrület itt van mégis kellEz a furcsa szerelemMost újra itt állSzemében tűz cikázikÚgy néz rámRagyogó kék szemében elégekŐ egy boszorkányDe nem érdekelHa újra magához ölelAkkor is ha mindenem rámegyNem tudok nélküle élniŐ a végzetemAz őrület itt van mégis kellCsak Ő kell csak Ő kell nekemAkkor is ha mindenem rámegyNem tudok nélküle élniŐ a végzetemAz őrület itt van mégis kellEz a furcsa szerelemAz Éj Királynője a kedvesemTudom hogy soha el nem érhetemVelem van még de a hajnal jönAz éjszakával Ő is elköszönAz Éj Királynője a kedvesemTudom hogy soha el nem érhetemVelem van még de a hajnal jönAz éjszakával Ő is elköszönCsak a szívemet vitte magávalCsak hatalomvágy voltMást nem akartMégis eljönÉs egy szavával elszédítGyere gyere őrjíts meg ha ez kellAz Éj Királynője a kedvesemTudom hogy soha el nem érhetemVelem van még de a hajnal jönAz éjszakával Ő is elköszönAz Éj Királynője a kedvesemTudom hogy soha el nem érhetemVelem van még de a hajnal jönAz éjszakával Ő is elköszönAkkor is ha mindenem rámegyNem tudok nélküle élniŐ a végzetemAz őrület itt van mégis kellCsak Ő kell csak Ő kell nekemAkkor is ha mindenem rámegyNem tudok nélküle élniŐ a végzetemAz őrület itt van mégis kellEz a furcsa szerelem
"Egyszer ismeretlen távolba vágyom, máskor megriaszt egy álom,hogy a hang, hogy a csend, hogy a fény, hogy a tűz,már nem vigyáz e cseppnyi földre, s el kell mennünkmindörökre...,,(Padlás)"Úgy ölel és el nem engedAhogy újra átjár tégedHa nincs veled úgy élni sem tudszA vérévé vált a véred.,,(BZ-Törvény)"Létezik egy másik világ, hol fontos, holsenki sem bántelviszlek énó bár vinnélazt hinnéd káprázat csak mit látszárnyékban éltél, most fényben jársz...,,(Szóló szaxofon)"Szórd féltett kincseid szét, hogy szíved lángja másnak is égjenTúl nagy kint a sötét, hát légy te a napfény mától az égen.Mond mire vársz, mond mért félsz a pillanatban csak ennyi az élet.Nincs, ami volt, nincs, ami vár, itt és most kell élned! ,,(BZ-Szállj velem)