| Bereczki Zoltán : Szállj Velem!
Szórd féltett kincseid szét, hogy szíved lángja másnak is égjen Túl nagy kint a sötét, hát légy te a napfény mától az égen Mondd mire vársz, mondd miért félsz, a pillanat van, csak ennyi az élet Nincs, ami volt, nincs, ami vár, itt és most kell élned
Gyere szállj, szállj, szállj velem Egy vulkán robban idebenn, s idefenn Szólít a végtelen táj: hogy szállj
Bár néha úgy tűnik még, hogy életedet a bőrödön érzed Mégis messze a vég, hát éld át most velem ezt az egészet Mondd mire vársz, mondd miért félsz, a pillanat van, csak ennyi az élet Nincs, ami volt, nincs, ami vár, itt és most kell élned
Gyere szállj, szállj, szállj velem Egy vulkán robban idebenn, s idefenn Szólít a végtelen táj Gyere szállj, szállj, szállj velem Egy vulkán robban idebenn, s idefenn Szólít a végtelen táj: hogy szállj
Védőháló nélkül élek, s kérlek Éld át azt amit érzek, Jöjj, és szívből
Szállj! Szállj Velem! s idefenn szólít a végtelen táj Gyere szállj, szállj, szállj velem Egy izzó vulkán robban idebenn, És itt fent mindig szólít a végtelen táj
Gyere szállj, gyere szállj, szállj (gyere szállj) Egy vulkán robban idebenn, S idefenn szólít egy végtelen táj: Hogy szállj!
| |